2010. december 22., szerda

Aréna koncertbeszámoló


Na végre hazaértem, van net, meg egy kis nyugalom, úgyhogy úgy döntöttem írok a Szindbád Turnéblogra egy rövid beszámolót a múlt csütörtöki évadzáró zúzásról, mert megér egy sztorit.  




Kezdjük mindjárt az elején. Nekem idén az utolsó Ákos koncertem az Aréna előtt a Fezen volt. Azután azt mondtam, hogy ilyen órákig ácsorgós és várakozós banzájbulit nem vállalok be a következő fesztiválszezonig, csak aztán valamikor november végén ugye meghirdették, hogy lesz a turnézáró buli a BS-ben, na ekkor már láttam, hogy másképpen fog alakulni a dolog. Emlékeim szerint fél 4 körül értem az Aréna bejáratához, ahol már ott fagyoskodott a hűségesen kitartó Ákosista Köménymag. Jókat beszélgettünk, röhögtünk, eltöltöttük az időt beengedés előtt. Kb fél 7 felé vonult fel a Valton "Kommandó", ez már jelezte, hogy hamarosan jön az a rész, ami nekem kicsit problémásabb, mert a futás nem az én asztalom. Most még.  

Háromnegyed 7-kor meg is nyíltak a kapuk, ekkorra ért oda nagymamám is, akinek karácsonyi ajándékként vettem jegyet a bulira. Hála az összetartó és segítőkész rajongóknak és egy kedves ismerősömnek, összejött az első sor nekem is. A lábam egy picit elfáradt, de amikor bedördült az Induljon a banzáj, ezt sikerült teljesen elfeledtetni velem. A dallista majdnem ugyanaz volt mint a turnén, eszméletlen nagyot ütött. A sejthető, de rendkívül kellemes meglepetés a Fénybe nézz volt. A dalok közben jó szokásához méltóan lökte a jobbnál jobb poénokat a Főhős. Az általam legjobban várt dal az Ikon volt, és természetesen nem is maradt el. A színpadról sugárzó energiát nem tudom leírni, talán nem is lehet. Igazi karácsonyi csörömpölős rockbuli, gátlások nélkül, ami színt visz a hétköznapokba, és feltölt. Ami a lenyűgöző koncert mellett engem nagyon megfogott, az a rajongók közti összetartás, szeretet, és segítőkészség amiből nekem is bőven jutott. Nagyon köszönöm a zenészeknek az élményt, illetve régi és új rajongó ismerőseimnek a társaságot, és a segítséget a helyfoglalásnál. Nagyon jól éreztem magam Veletek, legkésőbb májusban találkozunk.



Boldog Karácsonyt mindannyiótoknak!
Szerző: Drobina Tomi