2010. június 2., szerda

Ákos Szindbád Turné 2010 élménybeszámoló az első két állomásról – Noki szubjektív





Szeretném leszögezni az elején, hogy a véleményem szubjektív, minden rosszindulatot nélkülöz és ha valamire azt mondom ez nem jó, az legfeljebb nekem nem tetszik és ez nem jelenti azt, hogy az említett dolog rossz lenne vagy éppen nem helyénvaló. Azt kell mondjam, régebben én is nagy fikázó voltam, nevezetesen: hol az a nagyterpesz? Ez miért így és miért nem úgy van, ezt számot miért nem játszottátok el? Azt gondolom, ez a felfogás már a múlté, mert némileg sikerült felnőnöm és már másként látom a dolgokat... :)

Let's get this party started!- mondja a művelt angol, mifelénk ezt így hívják: INDULJON A BANZÁJJJ!!Régen elképzelni sem tudtam egy Ákos koncertet függöny nélkül, skandallum - gondoltam, ha majd elhagyják egyszer! S lám megéltük, ami mégsem okozott törést az én finom lelkemnek. Ahogy szerintem másoknak sem. A függöny jelenléte a színpadot rejtve olyan izgalommal tölti el az embert és megadja az illúziót, hogy itt "fejleszaggatóan" nagy buli vár ránk. Hát még mikor az intrók felgyorsulásánál ezek a függönyök leesnek, szétnyílnak, felmennek. Aki ezt látta már koncerten tudja miről beszélek. Én kvázi nem kedvelem, ha zenészek „csak úgy” felsétálnak a színpadra és elfoglalják a helyüket... de azonnal hozzá is teszem, hogy természetesen stílus-, helyszín-, és technikafüggő egy koncertkezdés. Külföldi előadóknál is láttam már függönyt mellőző kezdéseket (Rihanna, Linkin Park, Depeche Mode). No, de maradjunk csak Ákosnál. Az első bulin Szegeden amikor az intro hangjai felcsendültek, vegyes érzelmek fogtak el: na ebből mit hoznak ki? Most végre ne azt nézzük emberek, mi nincs, hanem mi az, amit nyújtani tud ez a turné? Nincs függöny, van viszont ledfal a színpadon, nem is kevés. Aztán szépen besétáltak a zenészek az őket egyenként bemutató képek után. Ez valami zseniális volt!!!






Bár számomra az intro kicsit lassú, de mégis fantasztikus harmóniában volt a háttérben látott képekkel. Aztán az Ákost bemutató képekkel kezdetét vette az őrület… itt már rázott a hideg és csak arra bírtam gondolni: eddig ilyen miért nem volt???? Elképesztő, ez mekkora jó!!! Észre sem vettem a zenészek máris helyükön vannak és Ákos már énekli is az Induljon a banzájt.... Gratulálok a látvány kitalálóinak és kivitelezőinek!  Aztán még véget sem ér a dal és már bele is kezdenek a következőbe.. jön a Mindenki táncol, ami nekem személyes kedvencem! Milyen jót tett a dalnak ez kis áthangszerelés az elején, öröm volt hallgatni. Ezt minden számról nem mondhatom el, de ez legyen az én bajom. :)
Nem volt mese Ákos nyilatkozta is a turné előtt, hogy a dalokra a jó édesanyja sem fog ráismerni és milyen igaza volt, tényleg nem lehet őket elsőre hová tenni! Az Erő és alázat és az Ismerj fel is teljesen új ruhát kaptak, amivel speciel én nem tudtam mit kezdeni.. számomra nem voltak olyan „harmonikusak” .. na tessék már megint ezt szót használom, pedig azt sem tudom mit jelent, de jól hangzik :) Vagy csak elsőre teljesen szokatlan. Mindenesetre nekem nem találkozott a zene és szöveg, talán hozzászoktam és ragaszkodom főleg az elsőként említett dal eredeti verziójához. Viszont, amit Adj hited című dallal történt, azt leírni nem lehet, gyerekek, azt mindenkinek hallania kell!!! Menjetek koncertre, de hamar! Fantasztikus lett.


Nem mellesleg a számok áthangszerelésében végig érezni, hogy nagyon „egy húron pendülnek”,
 stílusukban hasonlítanak a Szindbád dalához, vagyis számomra végig egységet mutatnak.
A lassabb számoknál megpihentem, bevallom picit unatkoztam, nem tehetek róla a dinamikus nótákat kedvelem.... A koncert ráadásában felcsendült még egy igen kellemes meglepetés: a Valami véget ért! Remek volt ez az átdolgozás is.

Itt meg kell említenem, amit Ákos is szóvá tett a mosonmagyaróvári koncerten, még pedig azt, hogy a közönség egy része csak bizonyos dalokat ismer a hazai rádiózás "jóvoltából". Így nekik „jár” az Ilyenek voltunk, a Végre, a Hello.... ezt el kell fogadnunk – így igaz, ez egy meggyőző érv.
Sokan, akik már több koncertet láttak, nehezen értik meg ezt, de egyszerűen el kell fogadni a dolgot. A slágereket játszani kell: tetszik, nem tetszik..... jó példa erre, hogy Bon Jovi sem lépett még fel a legnagyobb számai nélkül és szerintem nem is fog!
Az estének voltak nagy meglepetései is természetesen! Mikor felcsendült a Calypso, az jutott eszembe… de régen vártam már ezt a dalt ! Azt hiszem, ezzel nem voltam egyedül.

Aztán a „sokkolásnak” még korántsem volt vége. Húha, jól látom én a kivetítőn futó szöveget, édes Istenem, ugye nem? De bizony igen!!! Ez Lady Gaga és a Bad Romance. Ez igen, ebbe nagyon belenyúltak! Ákos és a banda nagyon jól nyomta, élvezet volt minden perce. Nagyon értékeltem ezt a húzást, hiszen a dal simán belefért ebbe a műsorba. A fikázók újabb lehetőséget kaptak a fanyalgásra. Itt halkan jegyezném meg, hogy ez a verzió rohamosan terjed a neten, mindenki ezt akarja látni! Különben szerintem olyan jó lett simán játszani kellene a zenecsatornákon. :)
Tessék: Ákos Gagáját kérjük új klipnek!!!! (Vagy a soron következő dvd egyik extrájának is mehet.)
Aztán voltak meglepetés dalok, az egyik közülük nem más, mint a Csak a szerelmen át, bizony ez sem egy agyonjátszott nóta és milyen régen vártuk már!





A szegedi koncertről is szeretnék kiemelni egy a dalt: a Ne fájjon többé volt számomra a koncert csúcspontja! Micsoda tempót adtak ennek a dalnak! Hab a tortán a két vendég Mező Misi és Lukács Laci jelenléte. Hogy ahogy mondani szoktuk volt: jelenlétükkel emelték az est fényét. Legnagyobb sajnálatomra annyira nem dominált a hangjuk a nótában, igaz Luki érces hangját jobban lehetett hallani mint a Misiét, de a látvány és a tudat, hogy a három óriás együtt van fent, mindenért kárpótolt. Odarakták rendesen magukat és ez át is jött! Egy furcsa érzésem volt, hogy a vendégzenészek a nóta végén mintha megijedtek volna a közönségtől, azonnal lerohantak a színpadról meg sem várva a nézők pozitív reakcióját a produkciójukra.

A mosonmagyaróvári koncerten ismét kiderült, hogy milyen veszélyes üzem is tud lenni a színpadi lét. 1994-ben a BS-ben egyszer a lengő kamera majdnem fejen találta Ákost, most Óváron pedig egy pillanat alatt a vaksötétben a főhős szó szerint elhasalt. Két szám között kinőtt a földből előtte egy monitorláda. Mondanom sem kell profihoz illő módon vitte tovább a koncertet.... Elsőre az jutott az eszembe remélem nem esett baja. No nem hiába változom én is :)
Szeretném még megjegyezni, hogy a dalok mellett a látvány is kidolgozott, egységes, jól felépített! A színpadkép letisztult, a fények kaszálnak rendesen és háttérben vetített videók is nagyon jók!

És, hogy mennyire "nem rock a buli" csak annyit mondanék, hogy Bánfalvi Sanyi talán egy turnéban nem tört annyi dobverőt, mint ezen az első két koncerten.
A fanyalgók jobb ha belátják, olyan, hogy mindenkinek tetszen a műsor, soha nem lesz!
Itt az ideje tisztelni mások munkáját, mert nem kevés ember dolgozik azon, hogy produkció jól menjen, a zenészekről nem is beszélve! Azt hiszem bátran kijelenthetem, hogy Ákos és zenekara eddig nem adott soha „összecsapott” hakni bulit sok híres világsztárral ellentétben.

Összességében elmondhatom, hogy remek koncerteknek voltam részese Szegeden és Mosonmagyaróváron. Köszönöm az élményt! Ezek után bátran ajánlom mindenkinek a további bulikat!

Szerző: Noki